Khorosz kapi ilidzseszi


2011.04.22.

Azaz Király fürdő. Nem csupán a magyar fürdő szerelmeseinek egyik kedvence, de a külföldi turisták által is kedvelt meleg vizű fürdőhely Budán. A törököknek pedig Gül Baba türbéje és rózsakertje után egyenesen kötelező program.

Én is kipróbáltam és nem bántam meg, bár az orosz hatás erősen rányomta a bélyegét az 1950-es felújításkor. Kívülről mégis annyira szép, hogy szinte már nem is érdekel, milyen belülről. Pedig látom…, ahogy azt is, milyen lehetett régen, persze ehhez erős fantázia kell.

„...kicsi és hasznos fürdő. Nyolc boltív fölé van építve, keramittal fedett, rózsaszínű kupolája van. Egészen a közepén lévő medencéjének négy oldalán oroszlánszájakból éjjel-nappal tiszta meleg víz folyik.” Ez a korabeli leírás Evlia Cselebitől származik és segít nekünk elképzelni, milyen is volt a fürdő a török korban. Ma már sem rózsaszín kupola, sem vízokádó kőoroszlánok nincsenek, és kell is egy kis segítség ahhoz, hogy a képzeletünk szárnyra keljen. Ha magát az épületet nem is, de a fürdőrészt kis túlzással katasztrófa sújtotta területté lehetne nyilvánítani. A hangulat olyan, mint az orosz „felszabadítás” után. A falon az állandó gőztől szétrohadt, rozsdás, vízkövesedett táblák hirdetik orosz és német felirattal a víz hőfokát.

A mellékhelyiség szinte csak azért van, hogy legyen, összesen egy darab fülke. Az ajtaja nem zárható, de még csak be sem csukható, papír, szappan és törülköző természetesen nincsen, lehúzni is alig lehet. A higiéniás körülményekről több szót nem ejtek, bár az előzuhanyzó fülkék is megérnének pár sort.
És hogy mit gondolok a fürdő „melegségéről” keringő történetekről? Lehet, hogy túlságosan szabadosan gondolkodom, de ahol külön férfi- és női napok vannak megjelölve, ott természetes a meztelenség, és innen már csak egy ugrás a meghitt hangulat… No, nem mintha erre vágynék, de aki nem az egyetlen koedukált napot választja, az igen naiv, ha másra számít. Ez így van, így volt már az ókorban is, és bizony lesz is, még ha némelyikünk ízlése tiltakozik is… Melyik szeparált gőzfürdőben nem esett meg már ilyesmi? Abban meg csak reménykedhetünk, hogy a tisztaságról gondoskodnak. Igaz, hogy alapvetően nem tűnt zavarosnak a víz, viszont a víztükör véletlenül sem feszített, magyarul – a régi idők örökségeként – hiányzik a túlfolyó. Így a medence környékén kedvünkre gázolhatunk a bokáig érő vízben. Lábfertőtlenítővel nem találkoztam…
Egyébként, ami a külön férfi- és női napokat illeti, május 1-jétől megváltozik a fürdő nyitvatartási rendje, csökkentik a belépőjegy árát, és a hét minden napján koedukált fürdőruhás fürdőzést vezetnek be. Ezzel meg is oldották a fent említett „problémát”, hamarosan már csak mosolyogva – egyesek nosztalgiával – fognak visszagondolni azokra a „szeparált” fürdőidőkre.
Szolgáltatások tekintetében a Király fürdő megállja a helyét: termál medencefürdő, gőzkamrák, szauna, gyógyszolgáltatások közül válogathatunk, rendelkezésünkre áll a kádfürdő, víz alatti vízsugármasszázs, orvosi gyógymasszírozás, frissítő masszázs. Ezenkívül igénybe vehetjük még a lábmasszázst, a lábápoló szolgáltatást, működik kölcsönző és értékmegőrző is.
A négy gyógymedence hévizének hőfoka 26 és 40 °C közötti, tartalmaz nátriumot, kalcium-, magnézium-, hidrogén-karbonátot, szulfátos-kloridos víz, jelentős fluoridion-tartalommal – olvashatjuk a fürdő honlapján. Ajánlják ízületi degeneratív, gyulladásos betegségekre, porckorongsérvre, a gerinc deformációinak kezelésére, idegzsábára, mészhiányos csontrendszer esetén, valamint sérülés utáni állapotok javítására.
Pozitívum, hogy a belső tér látványa csodálatos, mármint, ha van fogékonyságunk az építészet, belsőépítészet iránt – és egy kis képzelőerőnk, valamint a körülményektől elvonatkoztatunk –, akkor egészen elvarázsol a kicsi méhsejt ablakocskákon beszűrődő fény, ami a kupolás, oszlopos termet különösen hangulatossá teszi. Érdekesség, hogy amíg a többi fővárosi fürdő saját meleg vizű forrásra épült, addig a Király fürdő a vizét a Lukácsból kapja vezetéken keresztül. Ezt a törökök azért találták ki, hogy egy esetleges ostrom idején is fürdőzhessenek, ugyanis ez a fürdő az egykori várfalon belül esett. Arszlán pasa kezdte építeni 1565-ben, de a munkát már nem fejezhette be, ez Szokollu Musztafára maradt. Majd a 150 éves „törökség” után Kőnig Ferenc birtokába került az épület – innen a Király elnevezés –, amihez a család hozzá is épített klasszicista stílusban. A II. világháborúban igencsak megrongálódott, és csak az ’50-es években újították fel, a látványból ítélve azóta nem is nagyon nyúltak hozzá, pedig jócskán ráférne, főleg, hogy ma már ez az épület műemlék.
Gondolom, ha a fenntartó hasonló fogásokat vetne be, mint mondjuk a Rudas esetében, és fergeteges cinetrip bulikat szerveznének, akkor a pénz is dőlne és senki egy rossz szót sem szólna, hogy mit keresnek ott ezek a fiatalok. Sok múlik a menedzsmenten…


Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Regisztráció / Bejelentkezés

Nyelv váltása